Március 15-én, a 1848-as forradalom napján rengeteg emlékezetes esemény zajlott. Mégis, ha egyet ki kellene emelni, sokan azt említenék meg, amikor a Nemzeti Múzeumnál Petőfi kiállt a tömeg elé és hangosan elszavalta a Nemzeti dalt. De vajon tényleg megtörtént ez? Az alábbiakban elemezzük.
Azt tudjuk, hogy négy helyen is elhangzott aznap ez a költemény, de a Nemzeti Múzeum nem tartozik ezek közé, bár az épület lépcsőjén egy emléktábla nem ezt állítja.
A hiedelem valószínűleg a ’48 áprilisában megjelent megzenésített változat címlapképén lévő rajz miatt terjedt el. Ezen a képen ugyanis Petőfi Sándor épp a tömeg előtt áll és szaval. Azonban a korabeli újságokban erről szó sincs. Ez az ábrázolás azért terjedhetett el, mert március 15. és április között több gyűlést is tartottak Pesten és ezeken Petőfi is rendszeresen felszólalt. Emellett egy hiba is észrevehető, mivel aznap esett az eső, hiszen az eredeti, a tömegnek kiosztott példányokon is felfedezhetőek esőcseppek nyomai, de a képen senkinél sincs esernyő. Ebből arra következtethetünk, hogy nem akkor készült. Bár ez még önmagában nem döntő bizonyíték, hiszen felmerül a kérdés, hogy nyitott esernyők alatt hallhatták-e volna a verset.
Mindemellett csupán egy olyan levél maradt fenn, amiben arról írnak, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum előtt szavalt, de valószínű, hogy a szerző összekevert valamit. Még Petőfi naplója sem említi meg, hogy elszavalta a múzeum előtt a Nemzeti dalt.
újságíró, kultúr