A következő sorokban a Semmelweis filmmel kapcsolatos meglátásaimat listáztam amatőr szemmel. A kritika a film megnézése előtt, után is olvasható, spoilermentes!

Kontra:

– a címet és a leírást olvasva átfogó életrajzi filmet várnánk, de Semmelweis életének csupán bécsi hónapjait vitték vászonra az alkotók, abból is csak azt a szakaszt, amely a kutatásai körül forgott. Lehet, hogy Semmelweis 47 évéből ez a periódus ihlette meg legjobban a rendezőt, de azt is be kell lássa, hogy életének ezen szakaszát ismerte a közvélemény eddig is a legrészletesebben. Persze nem véletlen. Az is megfigyelhető tendencia, hogy az életrajzi filmeknek már nem műfaji követelménye, hogy születésétől haláláig jelenítsék meg hősének életeseményeit (vö. Oppenheimer);

– viszonylag sok párbeszédet éreztem közhelyesnek. Mesékben gyakori szófordulat, ha valakitől megkérdezik: Te mit keresel itt? akkor rendszerint ez a frappáns válasz születik: És te? – az én fülemet kissé zavarták az efféle túlhasznált kifejezések;

Inkább érdekes vagy tisztázandó, mint a film ellen szól:

– ugyan az osztrák-magyar ellentét gyakran, sokszor túlzón is megjelenik a vásznon, a 48-as forradalom eseményeiről mégsem esik szó, pedig éppen ekkor játszódik a történet;

– Semmelweist osztrák apja révén talán nem kezelték ennyire idegenként Bécsben, mint ahogyan a készítők megjelenítik;

– romantikus szórakoztatás céljából került bele a szerelmi szál – sokkal később nősült csak meg Semmelweis;

– boncolás közben megsérült kollégájának illegális felboncolásáról is csak a filmből tudunk – ez tehát az alkotók hősfaragó törekvésének egyik eleme;

Pró:

– egy klasszikus, nagyszabású kosztümös film, amely hitelesen és részletgazdagon ábrázolja korát. Kifejezetten szép és grandiózus képekben gyönyörködhetünk;

– nagyon frappáns és humoros jelenetekkel van teletűzdelve a film;

– ingergazdag, pörgős, mindig történik valami, a nagy sodrás nem engedi lankadni a figyelmet a közel kétórás film ellenére sem;

– Klein professzor személyes szála nagyon erős a cselekményben, értelmet ad a teljesen indokolatlannak tűnő Semmelweis ellen fújó szembeszélnek;

– ritka, hogy olyan jeleneteket, mint műtétek vagy boncolások direktben vesz a kamera, annak minden szaftjával, fűszerével – itt minden beavatkozást olyan részletességgel láthattunk, mint Semmelweis medikusai az auditóriumból. El tudom képzelni, hogy az erre érzékenyek ilyenkor nem markolnak bele a popcornjukba…;

– a mellékszereplők is remekül helytálltak, a fájásoktól és halálfélelemtől szenvedő anyákat teljes hitelességgel jelenítették meg;

(a (többségben lévő) hölgy nézők figyelméről Vecsei H. Miklós természetesen végig gondoskodott)

Összességében: ha Semmelweis Ignácot kívánjuk megismerni, ne ezt a filmet válasszuk, hanem olvassuk el vaskos monográfiáját! Ez a film egészen más célból készült. Emléket állít a világhírű magyar orvosnak, aki az újkori egészségügyi higiénia alapjait tette le – világszerte rámutatva a fertőtlenítés fontosságára. Szerethető, emberszabású hőskaraktere és hőstette emlékezetes marad a nézőnek. A közvélemény szerint is remek film született. Irány a mozi! Jó szívvel ajánlom.