A cserkészek köreiben egyre népszerűbb, főleg pop-rock stílusban zenélő Küszöb zenekar néhány tagjával beszélgettünk zenélésről, barátságról, és persze magáról a zenekarról. A kilenc tag közül interjúalanyaink voltak Kata (Kristóf Kata), Lackó (Hidvégi László) és Marci (Kőműves Márton). Interjú. (Első rész)
Miért a Küszöb név mellett döntöttetek?
Kata: Én voltam az egyetlen az elején, aki ódzkodott ettől a névtől. De utána nagyon megszerettem, egyrészt mert ebbe sok mindent bele lehet magyarázni, sok lehetőséget tartogat magában, másrészt meg különleges. Az eredeti történet az egyszerűen nagyszerű, a kitalált az meg még jobb. A kitalálttal kezdem, hogy egy aprócska csattanó legyen a végén. Kezdetben (most főleg az első albumra gondolva) nagyon válogattunk a zenei stílusok közül és ezért a küszöb, mint olyan jelképezheti ezt a „mi húzzuk meg a saját határainkat” jelenséget. Az eredeti történet azonban csak annyi, hogy Boti ráírt az egyik barátjára és ő felvetette, hogy „legyetek Küszöb LOL” és hát… Sikeres tréfa volt.
Lackó: A múltkor el is határoztuk, hogy mostantól, ha valaki megkérdezi ezt tőlünk, akkor azt válaszoljuk, hogy „Küszöb, mert Margit azt mondta.”
Honnan jött a zenélés ötlete?
Kata: Én hegedülgettem nagyon sok éven át, már kicsi korom óta és ezt tudták Supiék is, valamint zenesulis ismeretség is volt köztünk. Supi (aki egyben az évfolyamtársam is volt), bekopogott egyszer az osztálytermünkbe, hogy csináljunk már valami zenét. Elsőként a Drunken Sailor nevű dalnak a feldolgozására gondolt a Paddy and the Rats-től. A zenélés ötlete innen jött, és folytatódott.
Lackó: Erről a kérdésről inkább Supit kellene megkérdezni, mert kezdetben ő volt a zenekarnak a motorja, ő volt az az ember, aki miatt valahol az egész lett. Nagy zenészek is elmondják azt, hogy ha zenekart akarsz csinálni, akkor úgy sincs más választásod, mint zenekart csinálni, mert annyira akarod, hogy úgyis csinálsz. Supiban abszolút megvolt ez a lelkesedés már kezdetben is, ez a nyughatatlanság, hogy neki mindenképp zenekart kell csinálnia és így ragasztotta ezt át ránk is. Az igazat megvallva, ez a kezdeti lelkesedés rám csak egy kicsit később ragadt át. Először elkezdtek szépen az emberek verbuválódni, csatlakozni. Voltak a Küszöbnek úgymond elődzenekarai és végülis mire összeállt a jelenlegi formáció, addigra mindannyiunkra átragadt ez a zenekarcsinálós nyughatatlan lelkesedés.
Több számotokban is Magyarországról és annak történelmi múltjáról énekeltek. Értéknek tartjátok, hogy magyarok vagytok? Büszkék vagytok rá?
Kata: Abszolút, igen.
Lackó: Abszolút, és szívesen ki is fejezzük,
de nagyon érdekes azt eldönteni, hogy mi legyen ennek a kifejezésnek a módja. Célunk-e egyáltalán az, hogy úgymond valamit „megtanítsunk’’ a rajongóknak, valamit „átadjunk, közvetítsünk’’? Mert miért lennénk alkalmasak arra, hogy majd a mi gondolataink alapján alkossanak véleményt, majd a mi gondolataink alapján fogják fel és értelmezzék a világot?
Az biztos, hogy sok zenekar megpróbálja, biztos, hogy nem is alaptalanul, és biztos, hogy sok zenekarnak vannak olyan gondolatai, amik az embereket ténylegesen hozzásegítik az élethez, egyes életszituációk, nehézségek elviseléséhez, vagy önmagában a világról való kép megalkotásához. De igazából mi még nem határoztuk el, hogy hogyan álljunk ki a nagyvilág elé. Nem határoztuk el, hogy odaállunk és elmondjuk, hogy „ez egy érték, ezt tartsátok szem előtt, mert tök jó”, vagy, hogy „igen mindenkinek nehéz, de gyere, csináljuk”. Nem nagyon jelent meg a zenekarunkban ez az úgymond „prófétai szerep”. Nagyon izgalmas témák vannak egyébként, amik a zenekar tagjait foglalkoztatják, amikből sok minden kisülhet ebben a társadalmi példamutatásra potenciálisan alkalmas szerepben. Akár legyen szó arról, hogy Istenkapcsolat, Isten jelenléte a mai civilizációnk életében, legyen szó arról, hogy magyarságtudat, elköteleződés, család, milyen értékeket vallunk mi értéknek, és mik mentén köteleződünk el.
Talán, hogyha egy távoli jövőben ezeket mind bele tudnánk gyűrni, gyömöszölni dalokba és azokat ki tudnánk adni és el tudnánk énekelni tiszta szívből, na akkor az egy nagy dolog lenne, amire kevés zenekar képes.
Leginkább a cserkészek körében vagytok ismertek. Honnan a kötődés a cserkészettel?
Lackó: A zenekarnak sok tagja cserkész, köztük én is. A gödöllői 802-es számú Szent Korona cserkészcsapatban való munkán túl volt szerencsém többek között az I. és X. kerületi őrsvezetőképzésben részt venni, itt további ismeretségekre, barátságokra tehettem szert, így a zenekart is sok cserkész ismerte általam meg.
A Küszöb zenekarral készített interjúsorozatunk 3 részes; a következő rész itt olvasható.
újságíró, képriporter
