A lelkes focidrukkerek számára nem ismeretlen, amikor egy válogatott meccs előtt az összes magyar szurkoló szájából megszólal az Ismerős Arcok Nélküled című dala. Miről szól, és miért csendül fel?
Június 4-én a nemzetünk összetartozását hangsúlyozzuk. Ekkor az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékezünk.
A szerződésre az első világháború lezárása miatt volt szükség, amelyből Magyarország vesztesként került ki. Ez nem csak a veszteség miatt volt hátrányos, hanem amiatt is, mert a szomszédos országok a másik oldalon álltak. Ennek értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után új határokat határoztak meg. Emellett megszabták, hogy a magyar hadsereg legfeljebb 35000 főből állhat, sőt megtiltotta a nehézfegyverek és légierő tartását.
A szerződés értelmében 5 (napjainkban 8) országhoz csatoltak területeket Magyarországtól. A lakosok közül 3,5 millió fő került Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához és 300 ezer Ausztriához. Ez még mindig jóval (kb 4 millió fővel) több, mint Magyarország mai lakossága. A mai Magyarország területén mindössze 7,6 millió magyar maradt.
Ami a területet illeti, 102 724 km2-t kapott Románia, amely több, mint Magyarország jelenlegi nagysága (93 ezer km2). Szerbia, Horvátország és Szlovénia összesen 62 ezer km²-t, míg Csehország és Szlovákia 61 661-et. Ausztria területe 3967 km²-rel, Lengyelországé 519 km²-rel, Olaszországé pedig 18 km2-rel nőtt. Magyarország pedig területének kétharmadát elvesztette.
Az elvesztett terület körül-belül megegyezik a mai Anglia és Skócia együttes területével.
A Nemzeti Összetartozás Napját 2010 május 31-én fogadta el az Országgyűlés. A törvény június 4-én, Trianon 90. évfordulóján lépett hatályba. Bár voltak aggályok azzal kapcsolatban, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolatunk rovására mehet ez a döntés, egyedül csak Szlovákiában váltott ki ingerültséget hosszabb időre.
1921-ben népszavazást indítottak a mai Magyarország nyugati részén fekvő város, Sopron és a környező falvak hovatartozásával kapcsolatban. Az ott élő magyarok szavazhattak arról, hogy lakóhelyüket Ausztriának vagy Magyarországnak hívják. Sopron és a környékbeli falvak a Magyarországhoz való tartozást választották. Sopron azóta a hűség városaként is emlegetett.
A törvény indoklása a következő volt:
„Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a 20. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”
2010 óta minden évben ezen a napon több figyelmet szentelünk a külhoni magyarokra, éppen ezért én is szeretnénk mindenkit arra bíztatni, hogy pár perc erejéig gondoljon határon túli honfitársainkra.
Egy nemzet vagyunk!
újságíró, kultúr
