Az adventi készületben az év folyamán hallott és kapott új gondolatokat igyekszem újragondolni. Ezeket különböző élethelyzetekben jegyeztem fel és igyekszem a mondanivalóját a magam és családom, valamint közösségeim szempontjából hasznosítani. Akivel kapcsolatba tudom hozni vagy akitől hallottam azért is imádkozom.
Ilyen például:
„Az imádság ajtót nyit Isten számára, hogy megtegye azt, amire te már képtelen vagy!”
Ez a felépülésemnél kapott gondolat juttatja eszembe mindazokat, akik imádkoztak értem. Rájuk gondolva fogalmazom újra a székely asztali áldást:
Gondviselő Atyánk, betegágyból kelve Szívből hálát adok kezem összetéve. Áldd meg a kórházat, s annak minden dolgozóját! Fordítsd vissza nékik a szíves „vendéglátását”!
