Az idei patrocíniumon Fábry Kornél, esztergom-budapesti segédpüspök volt iskolánk vendége. Az ünnepi szentmise után a Piarista Kilátó Központban beszélgettünk vele.
Bár számítottunk rá, egészen meglepő volt az a közvetlenség, barátságosság, amellyel Kornél atya szólt hozzánk. A komoly beszélgetés ellenére nagyon sok vidám pillanatban volt részünk, és bár a nagyteremben a távolság miatt nem látszott az ötödik sortól kezdve, de Kornél atya szeme mindig mosolygott. Egész személyiségében érzékelhető valami nagyon mélyen megélt életöröm, keresztény derű.
A beszélgetés elején leszögezte, a számára legkedvesebb megszólítás a Kornél atya, a főtisztelendő guardialfierai püspök urat tehát következetesen Kornél atyának hívtuk.
Ötgyerekes keresztény családban nőtt fel, a tanulmányaiban mindig eredményes fiú volt. Az általános iskolában az órai figyelem mindig elég volt a kitűnő bizonyítványához,
Így emlékezett vissza diákkori élményeire. A tanulásnál sokkal erősebb és meghatározóbbnak látszottak az azóta is tartó iskolai barátságok, a rengeteg házibuli,
A diákévek másik maradandó tapasztalatai a túrák voltak. Kerékpáron, vízen, gyalogosan kerekedtek fel osztályfőnökükkel, Takács Ervin piarista szerzetessel. Pályaválasztáskor a piarista szerzetesség mégsem fordult meg fejében. Nagyon is világi tervekkel indult egyetemi tanulmányai felé, nagynénje szállodaigazgatónak szánta a sok nyelven beszélő fiatalt. Kornél atya a gépészmérnöki tanulmányok után francia szakon tanult, dolgozott az Országgyűlés levéltárában is. Élte a vagány, a világban otthonosan eligazodó fiatal egyetemisták életét. Táncolt, szörfözött, snowboardozott, bulizott, gördeszkázott. A piarista „kiképzés” után egyetemi tanulmányaiban már kitűnő volt. Hivatáskeresésében a fordulatot a fülöp-szigeteki ifjúsági találkozó jelentette. A Fülöp-szigetek katolikus ország. Mint mondta, ez a nép tényleg befogadta Krisztust a szívébe. A bankban Mária-szobor, a plázákban Pieta. Ez az ország adott otthont annak az ifjúsági találkozónak, amelyen a huszonéves Fábry Kornél is részt vett. Itt találkozott II. János Pál pápával is, akit személyesen köszöntött franciául. A manilai élmények után jelentkezett a szemináriumba.
Piarista barátai fogadást is kötöttek: kibírja-e a szemináriumot. Ám egyesek a püspöki kinevezést is megjövendölték már. Utóbbinál egy láda sör volt a tét. 5 évvel később felszentelték Kornél atyát, majd az Emmanuel közösség révén és franciatudásának köszönhetően Párizsba hívták. Ugyan a francia főváros is kedves számára, a „Párizs vagy Budapest?” kérdésre habozás nélkül szülővárosát válaszolta. A francia útról hazatérve Kaposfüreden kezdett szolgálni mint plébános. Hatékonyan szólította meg a nem hívő lakókat is az Alpha kurzus nevű programjával. A program nem hívőkkel együtt töltött vacsorasorozat, ismerkedés, beszélgetés.
A kis templomi közösség az évek során 400 főre duzzadt Kornél atya hatására. A NEK és a pápalátogatás egyaránt megpróbálta teherbíró képességét; rengeteg munka volt, de megérte. A püspöki kinevezés váratlanul érte. Egy különösen sűrű munkanapján hívatta a Szentatya magyarországi nunciusa, aki tolmácsolta a kinevezést. Kornél atyának 3 perce volt gondolkodni, mérlegelni. A mérlegelés pillanataiban eszébe jutott egy beszélgetése prefektusával még szeminarista korábaból Bíró László püspökkel, aki azt mondta: ha egyszer valaha felkérnek, vállald el! A legnehezebb az volt számára, hogy egy hétig senkinek nem beszélhetett a kinevezésről, püspöki jelmondatot egyedül kellett választania, a címerről is egyedül kellett gondolkodnia.
Püspökként az ifjúságpasztoráció is feladata, Kornél atya ennek kapcsán elmondta,
Többször idézte Ferenc pápa szavait: „Ti vagytok a jelen! A valóságban legyetek jelen, és azt formáljátok, alakítsátok!”
Az adventi várakozásban az elcsendesülésre hívta fel a figyelmet. A csend segít az önismeretben, önmagunk és a céljaink tisztán látásában. A ma fiatalja ettől a csendtől menekül. Menjünk rorátéra, még ha nehéz is felkelni! Ez neki is feladat és kihívás, Kornél atya szívesebben marad fenn éjszakába nyúlóan, mint kel fel kora hajnalban. Mint mondta: Jézus is utolsó vacsorát tartott, nem utolsó reggelit. A december 24 karácsonyig hátralévő napja adja magát arra, hogy Lukács 24 evangéliumi fejezetét is elolvassuk.
A villámkérdések felszabadult perceiben megtudtuk, hogy Kornél atya nagy tisztelője II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápának, mindhármukkal találkozott is, de legközelebb II. János Pál áll a szívéhez, mert mint mondta, ő már szent. Szoboszlai Dominiket kiváló futballistának tartja, és nagyon örül, hogy Marco Rossi a válogatott szövetségi kapitánya, mélyen hívő embernek ismeri. Böjte Csabával jó személyes kapcsolatban van, Kovács Ákos pedig sokat segítette a NEK körüli ügyekben. Carlo Acutist kifejezetten fontos boldognak tartja, hiszen az egyháznak nagy szüksége van „farmernadrágos” szentekre, akik megszólítják a fiatalokat, akik arcáról életöröm sugárzik. A szörf ma is fontos életében, amikor teheti, meglovagol egy hullámot. Ez a sport azért is áll közel szívéhez, mert doktoriját Jézus vízen járásából írta. De fő sportja ma a tenisz.
Örülünk, hogy Kornél atya velünk volt, együtt ünnepeltünk.
Megtekintésre ajánljuk a Kornél atya közvetlenségét is közvetítő 3 perces videót, amely a Misevlog című videósorozatából összevágott bakijelenetekkel szórakoztatja a bátor rákattintókat.
Kiemelt kép: 777blog.hu
főszerkesztő
