Az Aranycsapat kapitánya, 85-szörös magyar válogatott, 4-szeres spanyol válogatott, 84 sikeres találat a kapuba a válogatottnak, a XX. század legjobb góllövője… 96 éve ma született a nemzetközi szinten elismert és számon tartott magyar legenda. Portré.
Puskás Ferenc 1927 április elsején született egy kevésbé jómódú családba. (Születésnapját azonban sosem 1-jén ünnepelte az esetleges tréfák elkerülése érdekében.) Apja kispesti edzői állásajánlata okán közvetlen az első fiú születése után a fővárosba költözött a család. Puskás itt barátkozott össze a focival, na meg Bozsik Józseffel. A helyi „Pál utcai fiúk” együtt rúgták a rongylabdát, még a világháború alatt is. A híres ’Öcsi’ becenév akkor ragadt rá, amikor Puskás mindössze 16 évesen csatlakozott Kispesti NB I felnőtt csapatába. Már ilyenkor csábították őt a nyugati klubok, de Puskás erősen ragaszkodott Budapesthez.
1945-ben, a II. világháború befejeztével újra összeállt a magyar válogatott csapata, amelybe a fiatal focista is meghívást kapott. Első meccsüket Ausztria ellen játszották, ami 5-2-es magyar győzelemmel zárult. A csapat akkori edzője
felfigyelt Puskás játékstílusára, és akkor megmondta: egy napon világ legjobb focistája lesz.
1950-ben feleségül vette Hunyadvári Erzsébetet, egy gyerek született házasságukból: Anikó.
A Puskás vezette Aranycsapat elkövetkező 28 meccse az ellenfél számára szomorúan végződött, 4 pedig döntetlenre. Híres győzelmeik közé tartozik az Európa-kupán elért 3-0 az olaszok ellen, porig alázva őket Itália földjén 80 ezer néző előtt (a tornán Puskás lőtte a legtöbb gólt: mindössze 10-et), és az addig még hazai pályán veretlen angol válogatott ellen, akik 6-3-as vereséget szenvedtek a legendás Aranycsapattól.
A futballtörténelemben az „évszázad meccseként” tartják ezt számon. A csúfos vereség után, noha Anglia visszavágót kért, az eredmény nem lett szebb, viszont csúnyább: 7-1-re kikaptak az angolok.
A nyerő szériát egy németek ellen játszott meccs törte meg, miután a magyarok az első félidőben 2 gólt is szereztek, a németek 10 percen belül képesek voltak az állást döntetlenre fordítani, majd a 84. percben becsavartak egy harmadik gólt is. Puskásnak ugyan landolt egy labdája a kapuban utolsó percben, de azt lesre hivatkozva nem adták meg, annak dacára, hogy a találat a kamerákról visszanézve is érvényes volt. A német pályán játszott meccs négy és fél éves veretlenséget tört meg.
2010-re azonban bebizonyosodott: a németek egy ma már tiltott pervitin (ismerősebb nevén: speed) nevű doppingszert injektáltak be maguknak.
A forradalom kitörésekor a Puskással gazdagodott Honvéd Spanyolországban vendégszerepelt, majd úgy döntött, hogy a bizonytalan magyar helyzet miatt vár a hazatéréssel. A forradalom leverése után a csapat zöme hazatért, azonban Puskás nélkül. Az Aranycsapat így feloszlott.
1956-ban a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu felkereste Puskást Olaszországban, hogy meghódítsa őt a Real csapatának. Így Spanyolországba költözött. Itt az ‘Öcsi’ ‘Panchó’-vá formálódott. Az Eintracht Frankfurt 7-3-as vereséget szenvedett a Real ellen, ebből 4 gól Puskásnak köszönhető.
Ez máig megdönt(het)etlen rekord.
Két évvel később újabb mesterhármast szerzett. Spanyol pályafutása alatt négyszer lett gólkirály és a spanyol állampolgárságot is megkapta.
Utolsó nemzetközi válogatott meccsét 1963-ban játszotta az angolok ellen, 39 évesen végleg befejezte játékosi karrierjét.
Edzőként az Antarktiszon kívül minden kontinensen megfordult. A spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában is próbált szerencsét. Legnagyobb edzői sikerét az athéni csapattal érte el: két görög bajnokságon is ők vitték el a kupát. 1991-en tért haza végleg.
2000-től az Alzheimer-kór hatására rohamosan romlani kezdett állapota, emellett túlsúlyos is volt, a gyógykezelés magas költségeinek finanszírozásához a Real Madrid is iparkodott hozzá tenni. Két évvel később két társát követően ő is részesült abban a megtiszteltetésben, hogy elneveztek róla egy stadiont. Ez évben már főként a Kútvölgyi kórházban töltötte napjait felesége gondoskodó karjai között, majd 4 kórházév után tüdőgyulladással és magas lázzal az intenzívre került, ahol 2006 november 17-én reggel 7 órakor lelte halálát. E napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, TV-k és rádiók közvetítették a legenda temetését a Szent István Bazilikában.
főszerkesztő
