A húsvétot megelőző vasárnapot a kereszténységben virágvasárnapnak hívjuk. Ezen a napon világszerte arra emlékeznek, amikor Jézus bevonul Jeruzsálembe szamárháton, ezt pedig ujjongva fogadja a tömeg. A Virágvasárnappal zárul a bűnbánati időszak, és meg is nyílnak a nagyhét eseménysorai.
A katolikus templomokban barkaágakat szentelnek, amely útitársuk lesz a virágvasárnapi körmenet során. A barka a pálmaágak szimbóluma, amelyeket Jeruzsálem népe Jézus elé terített bevonulásakor.
Érdekes megjegyezni, hogy Jézust, mint „politikai” megváltót ünnepelték, nem, mint Isten fiát.
Az aznapi katolikus szentmise rituális része, hogy valamilyen formában megjelenítik Jézus szenvedéstörténetét, ami a passió. Ezt vagy prózai, vagy kórusmű formájában adják elő. Évente változik, hogy Máté, Márk, vagy Lukács passiója kerül terítékre; ma a Máté-féle szenvedéstörténetet van soron.
A Virágvasárnappal az egyház legsűrűbb és legfontosabb időszakába lépünk be, a nagyhét eseményeibe, ami Jézus kereszthalálában és feltámadásában eszkalálódik.
