Trunk Tamás a Konstansnak
Exkluzív interjú DABLTY-vel sportról, generációkról, sneakerekről és jövőről, csak a Konstanson.
Adtál már interjút diákoldalaknak?
Ez az első alkalom, izgalommal állok elébe!
Mesélj magadról, pontosan mivel foglalkozol?
Nagyon szerteágazó az életem. A legtöbben a sneakerekkel való foglalkozást látják a közösségi csatornáimon. Emellett vállalatoknak tartok előadásokat olyan márkákról, amik az új generációnál sikeresek, és próbálom az üzenetet átvinni, hogy mennyi megértés kell, hogy a generációnktól bizalmat kapjon egy márka, és mennyi jó dolgot lehet tenni márkaként értünk. Merthogy nemcsak egy jó terméket, hanem egy megértő, támogató lehetőséget is szeretnénk.
Sok vállalat csinál már mentorálási, edukációs programokat, és szerintem ez jó irány.
Gazdasági iskolába járok, többször voltam vállalkozás szakon nyáron Oxfordon kurzusokon, és mint a legújabb könyvem utolsó fejezetében látszik, sokat kutatok, nézelődőm nemzetközi konferenciákon. Na és emellett van még a válogatott versenyszerű síelés is. Sokan nem látják, tudják, hogy gyakran éjjel, autóban csinálom az iskolai dolgokat, mert nem fér bele a napba. De imádom. És persze minél több instaüzenetet igyekszek megválaszolni nap mint nap. Azt nagyon szeretem.
Miért kezdtél el foglalkozni a Z-generációval?
Sok olyan „igazságtalan” vád éri a generációnkat szerintem, hogy ilyenek, vagy olyanok. Sokan általánosítanak, vagy nem nyitottak az új dolgokra. Évek múlva nagyon sok új foglalkozás lesz, és – sajnos – régiek elvesztik a jelentőségüket. Nagyon sok a különböző, digitális szubkultúra, sokan már tizenévesen vállalatot alapítanak egy-egy ötletre építve.
Viszont nagyon sokan nem kapnak megértést, vagy lehetőséget, és ez sokszor a támogatás hiányán múlik.
Ezeken a dolgokon agyalok, próbálok a szokatlan utammal mutatni valamit, hogy mindenből kisülhet valami jó is.
Válogatott sportoló vagy, ez miben nehezíti meg a hétköznapjaidat?
Egy évben nagyjából százezer kilométert utazom, szinte az autóban élek télen. Egy nap csak a nyújtás, szárazedzés is sok időt vesz el, és délelőtt havon vagyok, délután és este kell minden email-váltásomat intéznem, megkereséseket megválaszolni, és amit nagyon szeretek, a videókat felvenni, insta fotókat készíteni. Ehhez kell egy edző, aki ezt érti.
Ki motivált könyveid megírásban?
Nagymamám nyelvész, sneakerek helyett először könyveket kaptam. Hogy bármit is csinálok, a kultúráját is értsem.
Kiskoromban is ilyen klasszikus, könyvolvasós gyerek voltam.
Szerintem emiatt lett először a könyv, aztán a YouTube csatorna. Az vicces volt, hogy egy konferencián Dancsó Péterrel sikerült pár szót váltanom, és ő mondta hogy miért nem inkább vlogolok, az sokkal több emberhez eljutna. Elgondolkodtam ezen, rövdre fogva, így kezdődött a YouTube csatorna.
Van valami, amit mindenképpen el szeretnél érni 5 éven belül?
Húha, a szlalom világkupában rajtolni. Valamilyen vállalkozásban sikeres szeretnék lenni, és addigra már végzős leszek remélhetőleg valamilyen egyetemen.
Felnőttként mivel foglalkoznál szívesen?
Talán egy komoly nemzetközi márka dolgaival foglalkoznék nemzetközi szinten. Hogy ne csak a profitszerzés, hanem a társadalmi célok is előtérben legyenek, és szuper termékek készüljenek. Persze erről beszélni könnyebb, megvalósítani nehéz ebben az összetett, gyorsan változó világban.
Hogy gondolod, eddig milyen sikereket értél el? Sokan hivatkoznak rád csodagyerekként .
Nem tudom. Úton vagyok az életben. Még mindig tanulok egy csomó dolgot, és elég nagy felelősség, hogy sokan néznek, hallgatnak.
Te vagy a „cipőember” is, hogyan érkezett életedbe a sneaker kultúra?
Egy kevéssé sikeres verseny után nézegettem a német YouTube-ot. Leginkább azt szoktam, mert németes iskolába jártam. Ott láttam egy német rapper gyűjteményét. De kiskoromban is cipőcentrikus voltam. A GEOX outletben órákig válogattam a villogó talpú sportcipőket.
Ha már német, beszélsz más idegen nyelvet is emellett?
Németül szinte anyanyelvi szinten, angolul is felső szinten beszélek. Sajnos az iskolaváltásokkal a francia elkallódott, de az ausztriai iskolámban spanyolt tanulok. De sajnos nem tartok ott vele az időhiány miatt, ahol szeretnék.
Mivel töltöd a szabadidődet?
NBA-zni szeretek PS4-gyel, amikor marad idő. Nem sokszor, de előfordul, hogy marad.
Ránézésre egy cipő. Hogy lehet mégis videókon keresztül elemezni sneakereket?
Sokat olvasok, sok német, angol nyelvű oldalt nézek a neten. És a könyvek… sok cipős könyvem van otthon.
Milyen volt a 2021-es éved?
A COVID miatt a társas életem nagyon lecsökkent, mert nem kaphattam el a koronavírust, hiszen akkor nem indulhatok versenyeken, és az országhatárokon sem tudok átmenni. Nagyon vigyáztam, persze a családom miatt is. Sokat voltam úton a versenyek miatt, és a COVID alatt készült el a könyvem, aminek a második felében ZOOM-interjúk formájában beszélgettem külföldi fiatalokkal. Tehát egyszerre volt nehéz és sikeres.
Szerinted mi az oka annak, hogy ennyien felfigyelnek rád?
Jó időben indultam el egy témával, ami itthon kevésbé volt népszerű. Utána igyekeztem nem csak arról beszélni, hanem más, hasonló tartalmakat is behozni, anélkül, hogy a csatorna jellege megváltozott volna. Sokan a régi, sokan az új videóimat szeretik jobban. Vannak nagyon nézett videósok a YouTube-on, én csak egy kisebb szegmenst képviselek.
Mit tanácsolnál azoknak, akiket hasonlóan érdekel ez a világ?
Ez most közhelyesen hangzik, de kitartónak kell lenni, akár tartalomgyártóként, resellerként, vállalkozóként.
Szerencsével, és jó témával hamar figyelmet lehet kapni, de utána a kitartás hozza meg mindenben a sikert.
Van példaképed?
Igen, a Kintsugi könyvemben is szereplő Lucas Pinheiro Braathen, világkupás síelő. Neki Steve Jobs a példaképe, és azt mondja, merj különbözni a gondolataiddal. Igazi Z-generációs outfitjei vannak, gördeszkázik, trambulinozik, bátran beszél a hobbijairól. Igazi jó arc, és épp nemrég nyert szlalom világkupa futamot, pedig még tavaly sérült volt.
Kiemelt kép: Index/Konstans grafika
