A Nemzeti Összetartozás napján a magyar válogatott 1:0-ra legyőzte Angliát, ezzel 60 éves periódus tört meg. A halálcsoportnak nevezett Nemzetek Ligája csoportban jelenleg első helyen áll a kiesőnek titulált nemzeti tizenegy.
Csoda történt! És nem, nem hatalmas szerencsével, időhúzással, szabálytalankodással sikerült egy kósza büntető után kibekkelni a meccset, hanem akár sajnálhatjuk is, hogy csak 1 gól lett a különbség a végén. Bár az angoloké volt a labdabirtoklási fölény, és több kísérletük is volt, mi találtuk el a kaput többször. Ez azt jelenti, hogy gólveszélyesebben játszottunk az angol válogatott ellen mint ők ellenünk. Bár valóban egy büntető döntötte el a mérkőzést, lett volna lehetőség további magyar gólokra is – egészen a meccs kezdetétől fogva.
A siker pedig valóban történelmi, hiszen hasonlóra legutóbb az 1962-es chile-i világbajnokságon került sor (itt 2:1-re nyert Magyarország Anglia ellen).
Külön ki kell emelni, hogy az NB I-es játékosok is nagyban hozzátettek a diadalhoz, hiszen a büntetőt a Puskás Akadémiában futballozó Nagy Zsolt harcolta ki és a fehérvári Nego is adott veszélyes labdákat (Vécsey és Fiola is beállt csereként). Ez jó jel a magyar focira nézve, hiszen a meccskép tanúsága szerint végre vannak olyan játékosok a hazai élvonalban, akik topligás focistákkal szemben is megállják a helyüket.
Mivel az olasz-német mérkőzés 1-1-es döntetlennel végződött, így egy olyan – tagadhatatlanul is furcsa – helyzet állt elő, amire nem sokan számítottak: Magyarország jelenleg vezeti az A-ligás csoportot, a tabellán sorrendben Németország, Olaszország és Anglia – három hatalmas futballnemzet áll kishazánk mögött.
Valószínűleg mindenki – a szakértők legalábbis biztosan így voltak – azt gondolta a tegnapi mérkőzésig, hogy a magyarok a csoport biztos kiesői, de a pályán látottak alapján bizakodva várhatjuk a folytatást.
Nem is kell sokat várnunk, ugyanis kedden már Olaszországgal játszik a magyar válogatott, szombaton pedig a németekkel lép pályára.
A Konstans szerkesztője is kinn volt a mérkőzésen, melyet közel 39 ezer gyermekszurkoló (és kísérőik) követett. Szinte Dávid szerkesztőtársunk összefoglalója következik a hangulatról és a meccsről, néhány helyszíni fotóval.
„Nagyon vártuk már a mérkőzést, melyre elsők között regisztráltunk. Szombaton már a 3 órás vonattal indultunk Vácról talpig piros-fehér-zöldben. A nyugatiból gyalog mentünk a stadionba, a Körúton és az Andrássy-úton többen biztattak is minket és már ott is zúgott a Ria-Ria-Hungária. A Stefánia úton tömött sorokban álltak az autóbuszok, szinte az ország minden részéről érkeztek diákok a meccsre. Nagyon sokan jöttek Felvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról is, a stadionba érkezve éreztük is, hogy ez tényleg a Nemzeti Összetartozás napja. Sejtettük, hogy jó lesz a hangulat és azt is tudtuk, hogy a válogatott mindent megtesz a sikerért, de azt, hogy legyőzzük Angliát, nos, azt csak titkon reméltük – ezzel talán mindenki így volt. Mivel a suliban egy nagy „Hajrá, Magyarország!” plakátot is készítettünk, amelyet a helyszínen aztán a magasba is emeltünk, az M4 sport fotósa már a meccs elején felfedezett bennünket, igy bekerültünk a tévébe is. A fotós kétségtelenül jó választásához hozzájárulhatott teljes hangerőnk, minden hangszálunk bevetése is. A gól pillanatában és a meccs lefújása után hatalmas örömünnep volt a stadionban, a csapat a kezdőkörben állt fel és újra elénekeltük a himnuszt.
A szurkolók nagyon sokszor szidják az MLSZ-t, sokszor joggal, viszont mi most köszönetet szeretnénk mondani nekik azért, hogy a Nemzeti Összetartozás napján 38.500 magyar gyereknek lehetőséget biztosítottak, hogy ennek a történelmi pillanatnak részesei lehessenek. Köszönjük továbbá a nemzetközi sajtónak, hogy ilyen sokat foglalkoztak velünk, elnézést kérünk az angol csapattól, ha túl hangos volt a trombita és a gyermekzsivaj, de sajnos csendesen nem tudtunk szurkolni – gondolom, ez náluk sincs másképp.”
Kiemelt kép: Grafika – az 1962-ben Angliával szemben győztes és a 2022-ben ugyancsak győzelmet elkönyvelő magyar tizenegy csoportképe. | Magyarfutball.hu; MTI – Koszticsák Szilárd
