Kosztolányi kevés regényének egyike, melyből kiderül a válasz: azok a boldog békeidők nem is voltak olyan boldogok? 

A pisztoly eldördült.

Kosztolányi ezzel a hajmeresztő mondattal indítja az Aranysárkány történetét. Ám ez még nem az a pisztoly, amely a gyilkosság szándékával sül el, hanem csupán egy légynek sem ártó futóversenyt elindító. Liszner Vilmos, az utolsó – tervei szerint utolsó – iskolai évét végző diák startol el, s ér el remek eredményt az egyetlen tevékenységben, amiben tehetséges. Az érettségire készülő osztály pillanatnyilag legnagyobb félelme a közeljövőben leteendő érettségi vizsga volt, amelyben nem segített a diákok meglátása szerint kemény, de tisztességes tanárember: Novák Antal szigora. A konfliktus egy fizikaórán eszkalálódik. Novák Vilit felelteti, aki egyetlen helyes választ sem tud adni, így sorsa az osztály előtti megaláztatás.

A tanár itt még nem is tudta, mekkora súlya van két szónak… Később a lapockáján és fején is megérezte.

A méltóságától megfosztott Novák helyzetét nem könnyíti az sem, hogy művészlelkű leánya, Hilda, apja engedélye nélkül, sőt egyértelmű tilalmának tudatában gyakran csavarog, majd megszökik szerelmével, Tiborral. Az eseményekre egy helyi, diákok körében felkapott szennylap nyom bélyeget a tanárt érintő eltorzított rágalmaival. Vajon miért a bosszú bizonyult a legjobb megoldásnak Liszner Vilmos szemében? Novák Antalnak miért volt fontosabb a méltósága az életénél? 

Így válik a könyv elején említett fegyverszerszám a megoldás kulcsává.